Félvégtelen (2011)
A Félvégtelen verseiben – szerencsére! – még semmi sem véges: apró események hitelesen vetik bukfenceiket, maradnak meghitten veszteg, ám ez se a veszte semminek, inkább érzékletesen megidézett reménye; és hadd mondjam a nagy filozófussal, mesteremmel, Zenónnal: örökké marad valami még-meg-nem-tett út, melyért élni érdemes, az Olvasónak pedig – így nekem is! – olvasni.
Tandori Dezső
Ön-zene (2009)
Bajnai Nóra Katalin kötetében nincs semmi kimódoltság, mentes a kiszámíthatóságtól, a költő saját életét, gondolat- és érzelemvilágát egy szabadon kezelt formavilág segítségével gyúrja (édesgeti, csábítja) verssé.
A karakterisztikus versbeszéd magától értetődően teremti meg és képezi a költészet lehetőségét, mert látásmódja és észjárása költői: kulcsot fő témája az én, az egy-személy mérlegre tétele, értékelése ad hozzá. A legifjabb költőnemzedék ígéretes tehetségének első kötete minden bizonnyal felkelti a költészet szerelmeseinek érdeklődését.
Szintézisben
(VERSEK ÉS NOVELLÁK – ANTOLÓGIA, 2006)
Ez az antológia huszonhárom szerzőtől négy pályázatra beérkezett munkák legjobbjait tartalmazza. A verseket, novellákat Csukás István, Nemere István és Veress Miklós bírálták el, zsűrizték.
Előszó: Megtiszteltetés számomra a felkérés az antológia bevezető szavainak megírásához. Több okból. Először is a témák ünnepi, jubileumi aktualitását említeném. Gondolok itt mindenekelőtt világuralkodó Krisztus Urunk megtestesülésének, földre születésének 2000-ik és az államalapító, magyar király Szent István megkoronázásának 1000-ik évfordulójára. Persze nem hagyhatom ki a sorból az 56-os Forradalom és Szabadságharc heroikus küzdelméről való megemlékezést sem.
Szólnék néhány szót ezen ünnepi gyűjtemény szerzőiről is. Végtelen örömmel tölt el ugyanis, hogy ehelyütt nagy írók, költők (többnyire Kossuth- és József Attila-díjasok) felvállalják az együttszereplés kockázatát a már ugyan több kötettel rendelkező, de még nem oly nagyhírű alkotókkal vagy akár a kezdőkkel, akik olykor csak potenciálisan hordozzák magukban az érett írót, poétát. A fent említett mesterek mégis nevükkel, írásaikkal támogatják őket, egyengetik útjukat, segítik előrehaladásukat.
Vörös István
Fotó forrása: Antikvárium.hu